Polírozás, tükörpolírozás

A polírozás egy olyan technológiai eljárás, amely során a munkadarab felületét finomabbá tehetjük csiszolóanyag és polírozó korong segítségével. Gyakorlatilag, a polírozás során a polírozó korong felületére felvitt csiszoló anyag (a polírozó paszta) végzi a felület fényezését, viszont ez fogyó anyag, amelyet újfent fel kell vinni a korong felületére az eljárás során.
A polírozás során, a polírozott tárgy fényessé válik, fényvisszaverővé és a legfinomabb oxidációs nyomok is eltűnnek a polírozott felületről. A polírozás nem csak dizájn célokat szolgál, hanem az ipar területén is széles körben elterjedt megoldás. Például a fémismerettanban a mikroszkópos vizsgálat előtt, a fémek felületét polírozzák azért, hogy minden felületi karcolást, idegen anyagot vagy oxidációs nyomot eltüntessenek.
A polírozott felület "fémtiszta", tehát bármiféle idegen anyagtól mentes. Bár a polírozás során a felület fényessége akár a tükörével is megegyezhet (tükörpolírozás), érdemes azonban figyelembe venni, hogy a rozsdamentes fémek kivételével, szinte minden más polírozott fém karbantartást és óvatos bánásmódot igényel. Ha például alumínium, réz, bronz vagy más oxidációra hajlamos tárgyat polírozunk, idővel a felület veszít a fényességéből, de a finomsága megmarad. Jellegzetes példa erre az autók alumínium keréktárcsája, amely veszít ugyan a csillogásából, de ha gondot fordítunk a felülete védelmére és tisztán tartjuk, az oxidáció nem jelent gondot.

A polírozás folyamata

Az esetek többségében a polírozás egy több fázisból álló munkafolyamat. Az első fázisban durvább polírozó anyagot használunk, majd a további fázisokban egyre finomabbat, ameddig elérjük a kívánt felületi finomságot. Az első polírozási fázisok célja a felületi egyenetlenségek eltüntetése, mint például a bemélyedések vagy karcolások. A polírozás folyamán gyakorlatilag egyirányú karcolás nyomok maradnak a munkadarab felületén, azonban ezek annyira finomak, hogy szabad szemmel nem láthatóak. A polírozás finomságát nem csak a polírozó anyag határozza meg, hanem a polírozó korong forgási sebessége, a korong és a polírozó paszta anyaga és az erő is amivel a korongot a munkadarabhoz nyomjuk (vagy megfordítva).
A polírozáshoz használt anyagok számos fajtája ismert. Az alumínium oxidos polírozó paszta a nagy szakító szilárdságú anyagok esetében használatos, mint például a szénacél, az ötvözött acél, a vas és más vasmenetes ötvözetek. A szilícium-karbid alapú polírozó anyagokat a kemény és könnyen törő fémek esetében használjuk, mint például az öntöttvas és a cementált karbid, illetve az alacsony szakító szilárdságú fémek esetében is, mint az alumínium, a vörösréz vagy a sárgaréz.
A polírozó korongok is széles választékban állnak rendelkezésre, ahhoz hogy a legkülönfélébb tárgyak is polírozhatóak legyenek. A legelterjedtebb polírozó korongoknak a felületét fa, bőr, vászon, pamut, műanyag, papír, filc vagy báránybőr borítja. A legsűrűbben használatos polírozó korongok bőrből és vászonból készülnek. A cementált rongykorongok nagyon kemények, így durva munkához használatosak. A rongykorongok készülhetnek varrással is, ezek már sokkal finomabb munkához valók. A finom munkákhoz a legtöbb esetben filckorongot használunk. A megfelelő polírozott felület kialakításához szükséges a polírozó korong forgási sebességének a pontos meghatározása. Mivel a polírozó korongok átmérője eltérő, ezért nem a szokásos percenkénti fordulatszámot vesszük alapul, hanem a percenkénti méterszámot. A polírozó korongok többsége 2286 m/perc sebességgel forog, míg a filc- és bőrkorongok jellemzően 1120 m/perccel.

A különbségek és hasonlóságok a polírozás és a galvanikus krómozás között

A polírozott és krómozott felületek között első ránézésre semmiféle különbség nincs, hiszen mindkét felület csillogó és tükröző. Mégis, a két felületet megvizsgálva jelentős különbségek fedezhetőek fel a két eljárás között.
A polírozott felület is lehet szinte 100 százalékban fényvisszaverő, azonban a színt, maga az alapanyag saját színe határozza meg, így az leginkább az alumínium és a rozsdamenetes acél színe a leginkább hasonló a krómozott felületekéhez. Ellentétben a polírozott anyagokkal, a galvanikusan felhordott króm bevonat színe mindig azonos. A galvanikus krómozás során egy vékony krómréteget viszünk át a fém felületére. Mivel a króm egy rendkívül kemény anyag, a krómozott felület kopásállósága jelentős, míg a polírozott felület kopássálóságát maga az anyag keménysége határozza meg. Ha a krómozott felület mégis megsérül, a teljes krómréteget el kell távolítani és újrakrómozni, ami költséges és körülményes feladat. Ezzel szemben a polírozott felület finom hibái nagyon egyszerűen, akár házilagosan is kijavíthatóak, vagy megismételhető a polírozási folyamat.
Bár látszólag a krómozás előnyt élvezhet a polírozással szemben, viszont két teljesen eltérő eljárásról van szó. Bizonyos esetekben, a polírozás előnyt élvez a krómozással szemben. Jellemzően, akkor érdemes a polírozást választani, ha szeretnénk megtartani az eredeti fém színét és tulajdonságait (például az alumínium keréktárcsák, háztartási eszközök vagy szerszámok esetében).

Milyen esetekben alkalmazható a polírozás?

Szinte bármilyen fémfelület polírozható, amelynek a szilárdsága lehetővé teszi ezt. Ezen felül bizonyos keményebb műanyagok is polírozhatóak, például a textolit vagy a bakelit. A polírozás különösen a különböző alumínium ötvözetek esetében népszerű eljárás, hiszen ezáltal az elsődleges megmunkálás nyomai (öntés, kovácsolás, forgácsolás) nyomai tökéletesen eltüntethetőek. Mivel az alumínium egy viszonylag puha fém, az polírozást követően, a használatból eredő finomabb sérülések egyszerűen eltüntethetőek. Ezen felül az alumínium csak kis mértékben hajlamos az oxidációra, így a karbantartást sem kell túl sűrűn megejteni.
A teljesség igénye nélkül, felsorolunk pár példát, ahol széles körben alkalmazható a polírozás:

  • autók vagy motorok keréktárcsái, felnijei;
  • rozsdamenetes acél kipufogódobok és kipufogóvégek;
  • a futómű és a motortér fémalkatrészei;
  • fém díszítőelemek az autókon, motorokon;
  • díszkardok és más díszfegyverek;
  • rozsdamenetes acél eszközök.

Hogyan rendelhető meg a polírozás és mennyibe kerül?

A polírozás kivitelezése időigényes és aprólékos feladat, hiszen a hibalehetőségeket ki kell zárni, ugyanis sok esetben a hibák javítására nincs mód! Mivel a polírozás esetében sem lehet egységárat megállapítani, mielőtt pontos árajánlatot adnánk Önnek tudnunk kell, hogy milyen anyagú, állapotú és mekkora tárgyról vagy tárgyakról van szó. Ezen felül, szeretnénk megismerni az Ön elképzeléseit is a polírozandó felülettel kapcsolatosan. Mindezeket az adatokat egyszerűen és hatékonyan közölheti velünk a honlapunkon keresztül, ahol a Kapcsolat menüpont alatt található űrlap segítségével a szükséges adatokat megadhatja neküknk, sőt még fényképeket is feltölthet a polírozandó tárgyról. Amint árajánlat igénylését, kérdését vagy javaslatát elküldte számunkra, mi a lehető legrövidebb időn belül válaszolunk Önnek!
Amennyiben árajánlatunk megfelel Önnek, a polírozandó tárgyakat akár postai úton is elküldheti címünkre. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt találja.

Az alábbi képgalériában néhány munkánkat tekintheti meg, illetve jó néhány ötletet is meríthet, hogyan is néznek ki a polírozott felületek.